AZ AUTONÓMIA ÚJ ESÉLYEI (Helikon 2008/4) - kötetbemutató

"Sokat beszélni és közben nem hallatszani - épen elég fárasztó. Viszont 'hallgatókra' találni - sokkal rosszabb lehet. A hallgatók azt hiszik, hogy a hallgatás elegendő - mintha valódi vágyuk az volna, hogy másvalaki fülével halljanak, másvalaki szemével lássanak, másvalaki bőrével érezzenek... A szöveg (vagy adás), ami megváltoztatja a valóságot - Rimbaud erről álmodott, majd undor közepette feladta. De elképzelése a varázslatról túlságosan finom volt. A nyers igazság azonban talán az, hogy a szövegek csak akkor tudják megváltoztatni a valóságot, ha 'látásra és cselekvésre' sarkallják az olvasókat, nem pedig pusztán 'látásra'. A Biblia valaha képes volt erre - de a Bibliából időközben bálvány lett. Szemein keresztül látni annyi lenne, mint (vudu mágiával) megigézni egy szobrot - vagy egy holttestet.
A látás, és a látás irodalma túl egyszerű. A megvilágosodás egyszerű. 'Szúfinak lenni könnyű' - hallottam egyszer egy perzsa sejktől. 'Embernek lenni, az a nehéz.' A politikai megvilágosodás még egyszerűbb, mint a spirituális megvilágosodás - a világot egyik sem változtatja meg, sőt, még az ént sem. A szúfizmus és a szituácionizmus - avagy sámánizmus és anarchizmus - az elméletek, amikkel kacérkodtam, nem többek: elméletek, víziók, látásmódok. Jelzésértékű, hogy a szúfizmus 'gyakorlata' szavak ismétlését jelenti (dhikr). Ez a cselekvés maga egy szöveg, és semmivel sem több, mint egy szöveg. Az anarcho-szituácionizmus 'gyakorlata' pedig tulajdonképpen ugyanebből áll: egy szöveg, egy falra írt jelszó. Egy pillanatnyi megvilágosodás. Persze nem teljesen értéktelen - de mi az, ami 'másmilyen' lesz tőle?
Talán jó lenne kiirtani a rádióból mindent, ami nem ad legalább egy esélyt e másmilyenség terjedésének. Ahogyan léteznek olyan könyvek, amelyek világraszóló bűnöket szültek, mi olyan szövegeket szeretnénk sugározni, amelyek hatására a hallgatók magukhoz ragadják a boldogságot (vagy legalábbis kísérletet tesznek rá), amit Isten megtagadott tőlünk. Exhortációt, ami eltéríti a valóságot. De még ennél is jobban szeretnénk kiirtani az életünkből mindent, ami akadályozza vagy késlelteti, hogy elkezdjünk - nem fegyverekkel és rabszolgákkal kereskedni Abesszíniában -sem rablót vagy pandúrt alakítani - sem megszökni ebből a világból, vagy uralkodni felette - hanem nyitottá tenni magunkat a 'másmilyenségre'.
Osztozom a legreakciósabb moralistákkal abban a feltételezésben, hogy a művészet ezen a módon képes befolyásolni a valóságot, és megvetem azokat a liberálisokat, akik szerint a művészetet azért kell engedélyezni, mert - végső soron - az csupán művészet. (...)

Mintha angyalok lennének a szomszéd szobában, vastag falak mögött - vitatkoznak? Basznak? Egy szót sem tudunk kivenni.
Át tudunk-e változni még ebben a késői pillanatban rejtett kincsek Megtalálóivá? És milyen módszerrel, tekintve, hogy pontosan a módszer az,
ami elárult minket? Téboly, feltámadás, áhitat, költészet? 'Tudni, hogyan', az az olcsó sarlatánok trükkje. De 'tudni, hogy mit', az alighanem egyfajta isteni önismeret - meglehet, teremteni tudni 'ex nihilo'.

(Hakim Bey: Immediatizmus - részlet)


Helikon Irodalomtudományi Szemle 2008/4-es,
"Az autonómia új esélyei" című kötetének bemutatója

2008. december 12-én pénteken 18h-ra az MKE Intermédia Tanszékén

A tematikus lapszámot a kötet szerkesztője, Sőrés Zsolt mutatja be.
Vendégek a Helikon-szám munkatársai közül: Nagy Imola, Ivacs Ágnes és Antal István Juszuf.

Helyszín:
Magyar Képzőművészeti Egyetem
Intermédia Tanszék
H-1063 Budapest, Kmety György utca 27.
Tel.: (+36)(1) 373-0069
Fax: (+36)(1) 373-0070
http://www.intermedia.c3.hu